Anesztéziával összefüggő komplikációk: 6. Műtétet követő tüdőgyulladás, alsó légúti fertőzés

Általános anesztéziát, illetve műtétet követően, előfordulhat, hogy alsó légúti fertőzés – amely magában foglalja a légcső, hörgők, és a tüdő gyulladását- alakul ki. A továbbiakban „légúti fertőzés” néven foglaljuk össze a fenti betegségeket. Az irodalom általában a „post operatív” jelzőt használja a fenti fertőzés típusokra, mivel a beavatkozás után alakulnak ki. A tájékoztató célja, hogy ismertesse a fenti komplikációk kialakulásának okait, és megelőzésüknek, kezelésüknek lehetőségeit.

Miért, és hogyan alakul ki a légúti fertőzés?

Az általános anesztézia, illetve a sebészi beavatkozás alapvetően megváltoztatja azokat a természetes élettani funkciókat, amelyek segítségével a tüdő tisztán tartja magát, és védi magát a váladék felhalmozódástól, fertőzésektől. A műtéti heg okozta fájdalom – különösen mellkasi és nagy hasi műtéteket követően – a légzést és a köhögést tovább nehezíti, ami növeli az esélyét a légúti fertőzések kialakulásának.

Milyen valószínűséggel alakul ki műtétet követően légúti fertőzés?

Egy korábban végzett vizsgálat szerint, hasi műtétet követően minden 5 betegből 1 esetében alakult ki valamilyen mértékű légúti fertőzés, bár a legtöbbször ezek nem volt súlyosak. 1  Az ettől eltérő típusú műtétek esetén a kialakulás valószínűségét a fent említettnél alacsonyabbnak találták.

Ki van a legnagyobb veszélynek kitéve?

Az, hogy milyen valószínűséggel alakul ki műtét utáni légúti fertőzés, több tényezőtől függ:

  • A műtétet megelőző egészségi állapottól, különösen, ha régóta fennálló légzőszervi (tüdő, légcső stb.) betegsége van, vagy pedig dohányzik. 2
  • A műtét típusától. Mellkasi és hasi műtétek növelik a légúti fertőzés kialakulásának kockázatát.
  • Milyen hosszú ideig fekszik ágyban a műtétet követően, mielőtt képes lenne széken ülni, vagy sétálni; ez az (egyik) oka, amiért az ápoló személyzet, gyógytornászok folyamatosan biztatják, hogy kelljen fel az ágyból, amikor csak teheti.
  • Milyen sürgős az elvégzett operáció. Tervezett műtétek esetén több idő áll rendelkezésre, hogy a beteg kezelését esetleg megváltoztatva a lehető legjobb állapotban kerüljön sor az operációra. Sürgős műtétek esetén erre nincs mód, így a kockázat is magasabb.
  • Az anesztézia típusa.
  • Életkor. Nagyon fiatal gyermekekben, és idős betegekben nagyobb valószínűséggel alakul ki alsó légúti fertőzés, azonban az egyébként jó általános állapotban végzett műtét esetén ez a rizikó-növekedés minimális.

Milyen tünetei vannak a műtét utáni légúti fertőzésnek?

Légúti fertőzés kialakulását követően általában láz jelentkezik, hidegrázás, hirtelen forróságérzés alakulhat ki, és előfordulhat, hogy a légvételt nehezebbnek érzi. Zöldes, sárgás színezetű váladékkal kísért köhögés is kialakulhat. A műtéti metszés helyétől függően, előfordulhat, hogy a köhögés fájdalmas, és nem eléggé erőteljes ahhoz, hogy a váladéktól megfelelően megtisztítsa a tüdőt.

Egyes betegek esetében egy-két napig tartó száraz köhögés alakul ki általános anesztéziát követően. Ez nem jelenti alsó légúti fertőzés kialakulását, és általában néhány nap elteltével magától megszűnik. A légutak direkt eszközös irritációja, valamint a nyálkahártyák kiszáradása tehető felelőssé a tünetekért.

Milyen lehetőség van a kezelésre?

Az alsó légúti fertőzéseket általában antibiotikummal kell kezelni. Ezek lehetnek szájon át szedhető tabletták, kapszulák, esetleg szirupok, valamint közvetlenül a vénába adott gyógyszeroldatok.

A kezelés másik nagyon fontos pillére a fizioterápia (gyógytorna). Különböző technikák léteznek, mély légzést fejlesztő gyakorlatok, valamint olyan technikák, amelyek a mély légzést, köhögést teszik kényelmesebbé, kevésbé megterhelővé, ezzel segítve a légúti váladék kiürülését.

Gyakorta van szükség oxigénkezelésre. Az oxigénkezelésről tudni kell, hogy:

  • Általában egy átlátszó arcmaszkon keresztül történik az adagolás.
  • Enyhébb esetekben úgynevezett orrkanül alkalmazása is elegendő, amelyet a betegek kényelmesebbnek találhatnak, azonban az ilyen úton szolgáltatott oxigén mennyisége korlátozott, így nem minden esetben használható.
  • Alkalmanként előfordulhat, hogy az orvosa, vagy gyógytornásza olyan eszköz (szorosan illeszkedő maszk, pipa/csutora) használata mellett dönt, amelyből az oxigén extra nyomás alatt távozik, így ennek a nyomásnak ellenében kell lélegezni. Ez segít a tüdőt kitágítani a műtét előtti térfogatára, és javítja a légzést.

A fentiek mellett, mint korábban már említettük, az ápoló személyzet folyamatosan bíztatja majd, hogy minél többet üljön az ágy mellett, vagy sétáljon, amint az biztonságosan megtehető.

Mennyi időt vesz igénybe a gyógyulás? Lehet valamilyen hosszú távú hatása a fertőzésnek?

A betegek legnagyobb része a fenti kezelést követően néhány nap alatt meggyógyul az alsó légúti fertőzést követően. Előfordulhat azonban, hogy akár néhány hónap is eltelik, amíg úgy érzi, hogy a mellkasa olyan, mint régen, de hosszú távú hatása csak nagyon kevés esetben van a légúti fertőzésnek.

Ritkán előfordulhat, hogy a légúti fertőzés olyan súlyos, hogy a légzés nagymértékben nehezítetté válik. Ez a legtöbb esetben akkor történik, ha:

  • Ha hosszú ideje fennálló, aktív tüdőbetegsége van. Pl. krónikus bronchitis
  • Súlyos dohányos.
  • Egyéb súlyos fennálló betegsége van.

Ilyenkor előfordulhat, hogy komolyabb beavatkozást kell végezni a légzése támogatásához.

Szükség lehet folyamatosan nyomás alatt adagolt oxigénre. Ezt vagy egy szorosan illeszkedő arcmaszkkal, vagy egy sisakkal végzik, és általában intenzív osztályra van szükség a kezeléshez.

Végső esetben gépi lélegeztetésre lehet szükség, amelyet szintén csak intenzív osztályon végezhetnek. Ehhez a beteget altatva kell tartani, hogy a légcsőbe vezetett lélegeztető cső kellemetlenségét könnyíthessük, és a beteg ne fáradjon el az erőteljes légző-munkában.

Abban az esetben, amikor gépi lélegeztetés szükséges, a légúti fertőzés, és szövődményei sajnos olyan súlyosak, hogy a kezelés ellenére a beteg halála is bekövetkezhet.

Hogyan előzhető meg az alsó légúti fertőzés kialakulása?

A megfelelő fájdalomcsillapítás a műtét utáni időszakban nagyon fontos, mert lehetőséget ad a megfelelő mélységű légzésre, és a hatékonyabb köhögésre. Az aneszteziológus javaslatot tehet, hogy hasi, mellkasi, vagy alsó végtagi műtét esetén epidurális fájdalomcsillapítást végezzenek a műtétet követő időszakban. 3

Részletes információért az epidurális fájdalomcsillapítás előnyeiről, és hátrányairól forduljon a műtétért felelős aneszteziológushoz.

A fájdalomcsillapításon túl nagyon fontos, hogy a lehető legjobb egészségi állapotban, különös tekintettel a légző-rendszer állapotára, kerüljön sor a műtétre.

A műtét előtti kivizsgálás során előfordulhat, hogy kezelő-orvosa rövid, gyógyszeres kezelés alkalmazását kéri, vagy fizioterápiát ír elő a műtétet megelőző időszakra. 3

Tehet ön valamit, hogy csökkentse a műtét utáni alsó légúti fertőzés kockázatát?

Van néhány egyszerű módszer, amivel csökkenthető a fertőzés kialakulásának esélye:

  • Amennyiben dohányzik, a leghasznosabb, amit tehet, hogy abbahagyja a dohányzást. 4 Ahhoz azonban hogy a dohányzás elhagyása a jótékony hatását kifejtse, legalább 6 héttel a műtét előtt kell felhagyni vele.
  • Amennyiben fennálló légúti betegsége van (asztma, krónikus bronchitis, COPD stb.) fontos, hogy próbálja meg a betegségét a lehető legjobb állapotba hozni, a felírt gyógyszerek rendszeres alkalmazásával. Ehhez szükség lehet a betegséget kezelő-orvosával (belgyógyász, tüdőgyógyász, háziorvos) való konzultációra, illetve szükség lehet rövid ideig történő egyéb gyógyszeres kezelésre, fizioterápiára.
  • Amennyiben a tüdőbetegsége évszakfüggő (ld. allergiás asztma) célszerű lehet a tervezett műtétet ehhez igazítani.
  • Minden műtétre vonatkozik, hogy kisebb valószínűséggel alakul ki légúti fertőzés, és gyorsabban épül fel az operáció után, ha olyan jó fizikai állapotban, van, amilyenben csak lehet. Ezért a műtétet megelőző hónapokban, hetekben végzett sport nagyon hasznos.

Forrás:

The Royal College of Anaesthetists
Revised Edition 2009
www.rcoa.ac.uk
standards@rcoa.ac.uk

Referenciák:

  1. Hall JC et al. A multivariate analysis of the risk of pulmonary complications after laparotomy. Chst 1991;99:923-927.
  2. Arozullah AM et al. Development and validation of multifactorial risk index for predicting postoperative pneumonia after major noncardiac surgery. Ann Intern Med 2001;135:847-857.
  3. Smith AF. Postoperative pulmonary infection. In: Clinical Evidence, Issue 13.BMJ Books, London 2004
  4. Bluman LG et al. Preoperative smoking habits and postoperative pulmonary complications. Chest 1998;113:148-152

Szerzők:

Dr T Elkington
Specialist Registrar, Anaesthetics
Royal Lancaster Infirmary
Professor Andrew F Smith, FRCA
Consultant Anaesthetist
Royal Lancaster Infirmary
Honorary Professor
Institute for Health Research
Lancaster Infirmary

Szerkesztő:

Professor Julian Bion, MBBS FRCP FRCA MD
Professor of Intensive Care Medicine
Iniversity Department of Anaesthesia and ICM
Queen Elizabeth Hospital, Birmingham

Fordította, alkalmazta:

Dr Nyilas László, DESA
Consultant Anaesthetist
Kardirex Egészségügyi Központ, Győr
St Helens and Knowsley NHS Trust