Pattanóujj műtéte

A betegség leírása:

A pattanó ujj (tendovaginitis stenotisans, digius saltans) gyermek- és felnőttkorban is előforduló, a kéz ujjainak ínhüvelyszájadéka és a hajlítóinak téraránytalansága miatt kialakuló, fájdalmas mozgásokkal, az ujj elakadásával („pattanó” jelenségével) járó betegség. Oka sokszor ismeretlen, szerepet játszhat kialakulásában ismétlődő ínhüvelygyulladás, tartós fizikai igénybevétel, reumás alapbetegség, hajlítóínsérülés.

 

A betegség tünetei:

A kéz hajlítóinai egy szűk csatornában (ínhüvely) futnak. A csatorna bemenetének megvastagodása, hegesedése, valamint az ínon lévő orsószerű duzzanat miatt az ujj mozgásai során a megvastagodott ínszakasz fájdalmas kattanás formájában ugrik át az ínhüvelyszájadék gyűrűin. Az ínhüvely bemenete (az ujjak tövénél a kéz tenyéri felszínén) sokszor duzzadt, nyomásérzékeny, mozgások során fájdalmas. Gyakran reggeli órákban észlelhető a pattanásos jelenség, napközben a tünetek mérséklődnek. Súlyosabb esetben az ín tágult része nem is képes az ínhüvelybemeneten áthaladni, ilyenkor az ujj merev, hajlított helyzetben rögzül, nyújtása a fájdalom miatt lehetetlen. Típusos esetben a hüvelykujjon a végperc hajlított helyzete és a vég- és alapperc közötti ízület mozgászavara áll fenn, a többi ujjon általában az alap- és középperc közötti ízület érintett.

A betegség kivizsgálása:

A betegség alapvetően a beteg által elmondott tünetek és a kéz alapos fizikális vizsgálata, a pattanó jelenség provokálása, kiváltása által diagnosztizálható. Kiegészítő, műszeres és képalkotó vizsgálatokra általában nincs szükség.

A betegség kezelése:

Kezdeti állapotban megkísérelhető a konzervatív kezelés (a kéz nyugalomba helyezése, gyulladáscsökkentő gyógyszeres kezelés), azonban ezek eredményessége általában átmeneti és csak részleges. Mivel az esetek nagy részében a tüneteket az ín és ínhüvely közötti téraránytalanság okozza, csak a műtét ellátástól várható tartós javulás.

A műtéti ellátás menete:

A műtét, amennyiben a beteg nem szed véralvadásgátló gyógyszert, előkészítést nem igényel. Műtét előtt a beteg étkezhet, folyadékot fogyaszthat. A műtétet helyi érzéstelenítés (általában Lidocain hatóanyagú) és vértelenítő mandzsetta használata mellett végezzük. A műtét során az érintett ujj(ak) tövéhez adott érzéstelenítő injekció beadása után az ínhüvelyszájadék bemeneténél kb. 1.5-2 cm-es ferde irányú bőrmetszést ejtünk. Az ujjat ellátó erek és idegek eltartása mellett felkeressük az ínhüvelyszájadékot és hosszában behasítjuk. Az inak szabad mozgásainak ellenőrzése és a vértelenítő mandzsetta felengedése után a vérzéseket csillapítjuk és a sebvonalba felezett szilikon félcsövet helyezünk az esetleg utóvérzések kivezetése céljából. A sebet csomós bőröltésekkel zárjuk és fedőkötéssel látjuk el. A műtét időtartama előkészítéssel, érzéstelenítéssel együtt körülbelül 10 – 15 perc.

Műtét utáni kezelés, teendők:

Az érzéstelenítő injekció hatásának elmúlását követően (kb 30-45 perc), amennyiben szükséges gyógyszeres fájdalomcsillapítóval látjuk el a beteg, illetve a műtéti terület helyileg hűthető (pl. jégzselével). Amennyiben a betegnek nincs különösebb panasza és nem észlelhető utóvérzés, úgy műtét után fél-egy órán belül távozhat az Intézményből. A beteg otthonában 1-2 napig karfelkötő viselése, szükség esetén gyógyszeres fájdalomcsillapítás (első éjszakára a beteget távozásakor fájdalomcsillapítóval ellátjuk), tüneti kezelés, jegelés, a kéz éjszakai felpolcolása javasolt. Műtét után másnap kontrollvizsgálat és kötéscsere során a sebvonalba helyezett szilikon csövet eltávolítjuk. Pár nap múlva az operált kéz napi tevékenységek elvégzésére használható, az operált ujj tornáztatható, de fizikai munka, megerőltetés kerülendő! A beteg otthonában kétnaponta a sebvonalat fertőtlenítő oldattal (pl. Betadine oldat) leecseteli és fedőkötést cserél a seben. A műtétet követően általában két hét múlva a második kontrollvizsgálat során a varratokat eltávolítjuk, ezt követően pár hétig további napi bőápolás javasolt szilikon tartalmú bőrápoló-, vagy körömvirágkrémmel. A műtéti sebet varratszedésig víz ne érje!

Műtéti szövődmények:

Az elvégzett operáció során, mint minden műtétnél, szövődmények léphetnek fel, melyek nagy része konzervatívan kezelhető, kis részük újabb műtétet igényel. A leggyakoribb szövődmények a sebgyógyulási zavarok, a sebvonal gyulladásos tünetei (1-2 % -ban), ezek általában felszínes, a varratok körüli gyulladások és varratok eltávolításával, fertőtlenítéssel kezelhetők. Mélyebb gyulladásos szövődmények, sebgennyedés jóval ritkábban fordul elő, ezen esetekben ismételt műtét feltárás és ezzel kombinált antibiotikus kezelés szükséges. A gyulladásos tünetek megszűnését követően másodlagosan zárható a műtéti seb. További ritka szövődmény lehet az utóvérzés, mely során a sebvonalban vérömleny alakul ki és ez hegesedhet. A nagyobb, tüneteket is okozó vérömlenyek műtétileg eltávolítandók, a kisebb, felszínesek esetleg csak jegelést és fizikoterápiás kezelést igényelnek. Alkati (genetikai) tényező a sebvonal sarjadásának mértéke, előfordulhat a sebvonal vaskos hegesedése (keloid) is, mely bőrápoló gyógyszeres krémekkel és fizikoterápiával kezelhető. A műtét során előfordulhat a műtéti terület környezetében ér-, ín-, idegsérülés, de ez gondos és alapos sebészi technikával teljes mértékben elkerülhető.

A műtét eredményessége, várható gyógyulás:

A műtéti ellátás után a műtéti seb okozta fájdalom 2-3 napon beül elmúlik, ezt követően az ujj fokozatosan tornáztatható, óvatosan terhelhető. A varratszedést követően fizikai munka is végezhető. Az operált betegek fájdalma és mozgászavara megszűnik, teljeskörűen gyógyulnak. A betegség korrekt műtéti ellátás esetén kiújulásra nem hajlamos.


Magánklinikai ár: 115 000 HUF | TB-finanszírozottan igénybe vehető | fizetési lehetőségek

melynek tartalma:

    • műtét helyi érzéstelenítésben
    • műtét utáni megfigyelés
    • hotelszolgálat (2-4 ágyas kórteremben)
    • kontrollvizsgálatok, varratszedés