A betegség leírása:
A könyöktájékon és csuklótájékon a singcsonti ideg (nervus ulnaris) meghatározott csatornákban fut. Ezen csatornák falát csontok, inak, izompólyák, vékony inas lemezek (retinaculum) határolják. Amennyiben a csatornában térszűkület alakul ki, a benne futó ideg nyomás alá kerül, elvékonyodik, csökken a vérellátása, ennek következtében funkciója károsodik. A könyöktáji idegleszorítást cubitalis alagút szindrómának, a csuklótáji idegleszorítást Guyon-alagút szindrómának nevezik. A térszűkületnek ritkábban másodlagos okai vannak (pl. korábbi csuklótáji törés okozta deformitás, inak nyálkahártya szaporulata, tumor, rendellenes izomlefutás, könyöktájékon anatómiai eltérés okozta kóros idegfeszülés), az esetek nagyobb részében azonban oka ismeretlen. A betegség előfordulhat egyoldali és kétoldali formában is, fiatalabb és idősebb életkorban egyaránt. Hormonális változások, terhesség, menstruáció, szövetnedv (oedema) felszaporodással járó állapotok is kiválthatják a betegség tüneteit.
A betegség tünetei:
A singcsonti ideg leszorítása következtében az ideg érző és mozgató működése is károsodhat. Csuklótáji (Guyon) szindróma esetén az érző funkciók kiesése az ideg ellátási területének megfelelő gyűrűsujj kisujj felőli oldalának és a kisujjnak érzészavarát, zsibbadását, fájdalmát okozza. A beteg keze ügyetlenné válik, az érintett ujjakkal nem képes apró tárgyak érzékelésére. Súlyosabb állapotban teljes érzéskiesés is előfordulhat. A mozgató funkciók károsodása során belső kézizmok sorvadása miatt gyengébbé válik a kisujj és gyűrűsujj terpesztő mozdulata. Az izomsorvadás a kézháti oldalon a kézközépcsontok közötti területek besüppedésének formájában látható is. A könyöktáji alagút szindróma tünetei hasonlóak, azonban a kézháton a kisujj felőli bőrterület érzészavara is észlelhető a fenti tünetek mellett.
A betegség kivizsgálása:
A betegség alapvetően a kéz alapos fizikális vizsgálatával, érzésvizsgálattal, csuklótáji idegprovokációs vizsgálattal (Tinnel-jel), a csukló maximális hajlításával kiváltott tünetek vizsgálatával (Phalen-teszt) és a ujjak mozgásainak vizsgálatával diagnosztizálható. A fizikális vizsgálat kiegészítéseként, más betegségektől való elkülönítés céljából, illetve bizonyos kóros anatómiai elváltozások felderítésére műszeres vizsgálatok is végezhetők, melyek a diagnózist pontosítják. Ilyen vizsgálat az idegek vezetési vizsgálata (elektroneurográfia – ENG), illetve az idegek ultrahang vizsgálata.
A betegség kezelése:
Kezdeti állapotban megkísérelhető a konzervatív kezelés (a kéz, vagy könyök nyugalomba helyezése, gyulladáscsökkentő gyógyszeres kezelés), azonban ezek eredményessége általában átmeneti és csak részleges. Mivel az esetek nagy részében a tüneteket az ideg leszorítása okozza, ezt csak műtéti úton lehet megszűntetni.
A műtéti ellátás menete:
- Csuklótáji (Guyon) alagút szindróma: A műtét, amennyiben a beteg nem szed véralvadásgátló gyógyszert, előkészítést nem igényel. Műtét előtt a beteg étkezhet, folyadékot fogyaszthat. A műtétet helyi érzéstelenítés és vértelenítő mandzsetta használata mellett végezzük. A műtét során a csuklótájékon a beadott (általában Lidocain hatóanyagú) érzéstelenítő injekció hatása mellett hosszanti, kb. 5-6 cm-es enyhén ível bőrmetszést ejtünk. Kipreparáljuk az ideget leszorító inas lemezt (retinaculumot), majd azt hosszában behasítjuk és az ideg mozgató és érző ágait is felszabadítjuk a nyomás alól. Az esetleges ideg környéki nyálkahártyaburjánzást eltávolítjuk. A vértelenítő mandzsetta felengedése után a vérzéseket csillapítjuk és a sebvonalba felezett szilikon félcsövet helyezünk az esetleg utóvérzések kivezetése céljából. A sebet csomós bőröltésekkel zárjuk és fedőkötéssel látjuk el. A műtét időtartama előkészítéssel, érzéstelenítéssel együtt körülbelül 10 – 15 perc.
- Könyöktáji alagút szindróma esetén a műtét altatásban, vagy hónaljtáji (axillaris) érzéstelenítés mellett végezzük. A műtét előtt altatóorvosi előkészítés és bizonyos vizsgálatok (labor, EKG, mellkas röntgenfelvétel) elvégzése szükséges. A beteg műtétre éhgyomorral érkezik. Műtét során a könyöktájék belső oldalán az ideg lefutása mentén hosszanti, kb. 8-12 cm-es bőrmetszést ejtünk. Az ideget leszorító inas lemezeket hosszában behasítjuk és felszabadítjuk az ideget a nyomás alól. Amennyiben az ideg könyökhajlítás során vongálódik és anatómiai oka van az ideg feszülésének, ebben az esetben az ideget előemeljük (anteponáljuk) és izomzatba képzett árokba fektetjük feszülésmentes helyzetben. Vérzéscsillapítás után a sebet csomós bőrvarratokkal zárjuk és a sebvonalba felezett szilikon csövet helyezünk. A sebet fedőkötéssel fedjük és rugalmas pólyát helyezünk a végtagra.
Műtét utáni kezelés, teendők:
Helyi érzéstelenítés esetén az érzéstelenítő injekció hatásának elmúlását követően (kb. 30-45 perc), amennyiben szükséges gyógyszeres fájdalomcsillapítóval látjuk el a beteg, illetve a műtéti terület helyileg hűthető (pl. jégzselével). Amennyiben a betegnek nincs különösebb panasza és nem észlelhető utóvérzés, úgy műtét után fél-egy órán belül távozhat az Intézményből. Altatás, vagy hónaljtájéki érzéstelenítés esetén a beteget 4-6 órás megfigyelési időszakot követően bocsátjuk haza. A beteg otthonában 1-2 napig karfelkötő viselése, szükség esetén gyógyszeres fájdalomcsillapítás (első éjszakára a beteget távozásakor fájdalomcsillapítóval ellátjuk), tüneti kezelés, jegelés, a kéz éjszakai felpolcolása javasolt. Műtét után másnap kontrollvizsgálat és kötéscsere során a sebvonalba helyezett szilikon csövet eltávolítjuk. Pár nap múlva az operált kéz napi tevékenységek elvégzésére használható, de fizikai munka, megerőltetés kerülendő! A beteg otthonában kétnaponta a sebvonalat fertőtlenítő oldattal (pl. Betadine oldat) leecseteli és fedőkötést cserél a seben. A műtétet követően általában két hét múlva a második kontrollvizsgálat során a varratokat eltávolítjuk, ezt követően pár hétig további napi bőápolás javasolt szilikon tartalmú bőrápoló-, vagy körömvirágkrémmel. A műtéti sebet varratszedésig víz ne érje!
Műtéti szövődmények:
Az elvégzett operáció során, mint minden műtétnél, szövődmények léphetnek fel, melyek nagy része konzervatívan kezelhető, kis részük újabb műtétet igényel. A leggyakoribb szövődmények a sebgyógyulási zavarok, a sebvonal gyulladásos tünetei (1-2 % -ban), ezek általában felszínes, a varratok körüli gyulladások és varratok eltávolításával, fertőtlenítéssel kezelhetők. Mélyebb gyulladásos szövődmények, sebgennyedés jóval ritkábban fordul elő, ezen esetekben ismételt műtét feltárás és ezzel kombinált antibiotikus kezelés szükséges. A gyulladásos tünetek megszűnését követően másodlagosan zárható a műtéti seb. További ritka szövődmény lehet az utóvérzés, mely során a sebvonalban vérömleny alakul ki és ez hegesedhet. A nagyobb, tüneteket is okozó vérömlenyek műtétileg eltávolítandók, a kisebb, felszínesek esetleg csak jegelést és fizikoterápiás kezelést igényelnek. Alkati (genetikai) tényező a sebvonal sarjadásának mértéke, előfordulhat a sebvonal vaskos hegesedése (keloid) is, mely bőrápoló gyógyszeres krémekkel és fizikoterápiával kezelhető. A műtét során előfordulhat a felszabadított idegen sérülés, további erek és inak sérülése is, de ezen sérülések gondos és alapos sebészi technikával teljes mértékben elkerülhetőek.
A műtét eredményessége, várható gyógyulás:
A műtéti ellátást követően a zsibbadásos panaszok, a fájdalom nagymértékű csökkenése várható. Sokszor az éjszakai zsibbadás, az erősebb fájdalom napokon-heteken belül teljesen elmúlik. A gyógyulást azonban jelentősen befolyásolja, hogy a betegség tünetei mióta álltak fenn, és milyen fokú volt az ideg leszorítása. Régóta, akár évek óta fennálló tünetek esetén sokszor az ideg teljes és korrekt műtéti felszabadítása után is marad bizonyos fokú érzészavar az érintett ujjakon. Ettől függetlenül az időben kivizsgált és operált ulnaris alagút szindrómás betegek nagy része teljeskörűen gyógyul, panaszai megszűnnek.
Magánklinikai ár: 320 000 HUF | TB-finanszírozottan igénybe vehető | fizetési lehetőségek
melynek tartalma:
-
- műtét előtti laborvizsgálatok, EKG
- aneszteziológiai vizsgálat
- műtét axilláris blokkban/altatásban
- hotelszolgálat (2-4 ágyas kórteremben)
- folyamatos orvosi, ill. nővéri felügyelet
- kontrollvizsgálatok, varratszedés