Anti-inkontinencia műtét (TOT)

Anti-inkontinencia műtét (TOT)

Élettani körülmények között vizeletürítés kapcsán rendszeres időközönként akaratlagosan teljesen ki tudjuk üríteni a húgyhólyagot. Ezt a folyamatot bonyolult szabályozó mechanizmus irányítja, így nem ritkák a különböző zavarok, amelyek rendkívül kellemetlenek lehetnek, megkeserítve a mindennapos életet.

Az akaratunktól független vizeletürítést nevezzük inkontinenciának.

A vizeletinkontinencia felosztása

  • “Stressz” vagy terheléses inkontinencia (fizikai terhelés hatására, csökkent záróizom-működés következményeként csepeg el a vizelet)
  • “Urge” vagy késztetéses inkontinencia (erős, nem elnyomható vizelési ingerhez társuló vizeletvesztés, fizikai aktivitás, hasi nyomásfokozódás nélkül, jó záróizom-funkció mellett)
  • Kevert inkontinencia (a stressz és a késztetéses panaszok együttes jelentkezése)
  • Reflex inkontinencia (neurogén betegség, állapot következtében, inger nélkül bekövetkező akaratlan vizeletvesztés, melyet a húgyhólyagban keletkező akaratlan detrusor – a húgyhólyag elülső és hátsó felszínén elterülő külső hosszanti izom – kontrakciók váltanak ki)
  • Túlfolyásos inkontinencia (az előbbi formákkal szemben telt hólyag mellett jelentkező vizeletcsepegés, mely alsó húgyúti obstructio – szükület – következtében túltelődött húgyhólyag miatt alakul ki).

Nőknél sokkal gyakrabban fordul elő ez a tünet, mint férfiaknál. Mint említettük a vizeletvesztés igen bonyolult rendszer, ezért a panaszok és tünetek hátterében különböző kórokok állhatnak: a húgyhólyag záróizmának gyengesége, a hólyag falában lévő izomzat fokozott aktivitása, gyógyszerek, fejlődési rendellenességek, sebészeti beavatkozások stb.

A betegség eredetének tisztázásában sokat segít a beteg panaszainak meghallgatása, betegségeinek és gyógyszereinek ismerete, fizikális vizsgálat és végezetül laboratóriumi és műszeres vizsgálatok. Ezeket a vizsgálatokat részben Nőgyógyász, részben Urológus végzi, az eredményes kezelés érdekében sok esetben Neurológus vagy Gyógytornász bevonása is indokolt.

Amennyiben tisztázódott betegség eredete, módunkban áll választani a lehetséges kezelési módok közül. Ez lehet a medencefenék izmainak tréningje (intim torna), gyógyszeres kezelés, pesszáriumok, gyűrűk használata, valamint műtéti megoldás. A műtéti kezelés palettája az utóbbi években kiszélesedett, így jelenleg több hatékony sebészi kezelési módszer áll rendelkezésünkre.

Az egyik legújabb és leghatékonyabb sebészeti eljárás az un. TOT szalag vagy cystocele háló beültetés.

A műtét altatásban történik. A húgyhólyagba húgycsőketétert vezetünk. A külső húgycsőnyílástól 1,5 cm-re a hüvelynyálkahártyán kb. 2 cm-es metszést ejtünk. Kétoldalt a nyálkahártya alatt alagutat képezünk a szeméremcsont belső felszínéig. A csikló magasságában a lágyrész hajlatban kétoldalon szúrt sebet ejtünk (kb. 5mm). Speciális helikális tűbe fűzzük az anti-inkontinencia szalagot és a képzett alagúton vezetve az elfedett nyíláson (foramen obturatorium) átszúrva a bőrig vezetjük és a metszett sebeken kihúzzuk mindkét oldalon. A szalagot kisimítva a húgycső alá fektetjük, a feszességét beállítjuk. A hüvely nyálkahártyáját felszívódó öltésekkel zárjuk.

A bőr magassága alatt a maradék szalagot levágjuk, a szúrt sebeket nem zárjuk.

A szalagot az anyagban található mikrokampók rögzítik. Ez teszi lehetővé a minimál invazív beavatkozást, nem kell öltésekkel nagy feltárásból a csonthártyához rögzíteni az implantátumot. A szúrt sebekre fedőkötést helyezünk. A műtétet követően 12-16 órán át nyújtott lábbal háton fekve kell feküdni a páciensnek. Ez alatt a szalag megkapaszkodik a szervezetben az előre beállított feszességgel. Ha a műtét során a hüvelybe tampont helyezünk (jellemzően szivárgó vérzés esetén), azt este eltávolítjuk. A fekvésből eredő kellemetlenségeket fájdalomcsillapítók adásával kezeljük. A katétert a műtét másnapján reggel eltávolítjuk, ekkor kelhet ki az ágyból páciensünk. Az első vizelést követően otthonába távozhat. Varratszedés nem szükséges, a hüvely nyálkahártyáját felszívódó varratokkal zárjuk, melyek a műtétet követő 14-18 nap között „kieshetnek”, a fehérneműben vagy a betétben jól láthatóak, a gyógyulást nem befolyásolják. A műtétet követően 4 hétig 5 kg-nál nagyobb súly emelése tilos, a szag esetleges megcsúszását megelőzendő.

Lehetséges műtéti szövődmények: utóvérzés, vérömleny kialakulás, húgyhólyag sérülés, vesevezeték sérülés, sebfertőzés (bizonyos esetekben az implantátum kilökődéséhez is vezethet), bőrszéli elhalás, vizelet elakadás, húgyúti fertőzés, melyek a legnagyobb gondosság ellenére is előfordulhatnak, bár valószínűsége csekély és időben észlelve a várt műtéti eredményt nem befolyásolja. A műtétet követően jelentkező fekvés miatti deréktáji fájdalom egyénenként változó mértékű, fájdalomcsillapítók adásával jellemzően uralható. A katéter eltávolítását követően a húgycső körüli duzzanat miatt a vizelet 5%-ban nem indul meg, azt katéter visszahelyezéssel és pár napig viselésével gyógyítjuk. Lehetséges késői szövődmény: a háló kilökődése (1%), vérzés (2%), vizeletcsepegés ismételt kiújulása korai stádiumban (5%) vagy 3 év után (15%), húgyúti fertőzés (18%), hüvely hegesedés (2%), fájdalmas közösülés (3%), vizeletelakadás (1%).

Kontroll panasz esetén azonnal, egyébként a megbeszélt időpontokban illetve a műtétet követő 6. héten van.


Magánklinikai ár: 285 000 HUF | TB-finanszorozottan igénybe vehető | fizetési lehetőségek

melynek tartalma:

  • műtét előtti laborvizsgálatok, EKG
  • anaesthesiológiai vizsgálat
  • műtét altatásban
  • hotelszolgálat, 1 éjszaka, teljes ellátás (2-4 ágyas kórteremben)
  • folyamatos orvosi, ill. nővéri felügyelet
  • kontrollvizsgálatok, varratszedés

Az altatásról

Rövid információ az aneszteziológiai beavatkozásainkról.

MENU
×
MENU