Urológia

Anti-inkontinencia-műtét (TOT)

Az akaratunktól független vizeletürítést nevezzük inkontinenciának, mely rendkívül kellemet lehet megkeserítve a mindennapos életet.

Nőknél sokkal gyakrabban fordul elő ez a tünet, mint férfiaknál. Mint említettük, a vizeletvesztés igen bonyolult rendszer, ezért a panaszok és tünetek hátterében különböző kórokok állhatnak: a húgyhólyag záróizmának gyengesége, a hólyag falában lévő izomzat fokozott aktivitása, gyógyszerek, fejlődési rendellenességek, sebészeti beavatkozások stb. A betegség eredetének tisztázásában sokat segít a beteg panaszainak meghallgatása, betegségeinek és gyógyszereinek ismerete, fizikális vizsgálat és végezetül laboratóriumi és műszeres vizsgálatok. Ezeket a vizsgálatokat részben nőgyógyász, részben urológus végzi, az eredményes kezelés érdekében sok esetben neurológus vagy gyógytornász bevonása is indokolt. Amennyiben tisztázódott betegség eredete, módunkban áll választani a lehetséges kezelési módok közül. Ez lehet a medencefenék izmainak tréningje (intim torna), gyógyszeres kezelés, pesszáriumok, gyűrűk használata, valamint műtéti megoldás. A műtéti kezelés palettája az utóbbi években kiszélesedett, így jelenleg több hatékony sebészi kezelési módszer áll rendelkezésünkre. Az egyik legújabb és leghatékonyabb sebészeti eljárás az ún. TOT-szalag vagy cystocele-háló beültetése.

Az inkontinencia felosztása:

“Stressz” vagy terheléses inkontinencia (fizikai terhelés hatására, csökkent záróizom-működés következményeként csepeg el a vizelet), “Urge” vagy késztetéses inkontinencia (erős, nem elnyomható vizelési ingerhez társuló vizeletvesztés, fizikai aktivitás, hasi nyomásfokozódás nélkül, jó záróizom-funkció mellett), Kevert inkontinencia (a stressz és a késztetéses panaszok együttes jelentkezése), Reflex inkontinencia (neurogén betegség, állapot következtében, inger nélkül bekövetkező akaratlan vizeletvesztés, melyet a húgyhólyagban keletkező akaratlan detrusor – a húgyhólyag elülső és hátsó felszínén elterülő külső hosszanti izom – kontrakciók váltanak ki), Túlfolyásos inkontinencia (az előbbi formákkal szemben telt hólyag mellett jelentkező vizeletcsepegés, mely alsó húgyúti obstructio – szűkület – következtében túltelődött húgyhólyag miatt alakul ki).

Mire számíthat az eljárás során?

1. lépés

Szakorvosi konzultáció

Amennyiben Önnek anti-inkontinenciája van, vagy a fent leírtakhoz hasonló tüneteket észlel, urológiai konzultáció indokolt, melyre elérhetőségeinken jelentkezhet be. Ennek során az urológus szakorvos egy fizikális vizsgálattal felállítja a diagnózist, és tájékoztatja Önt a kezelési lehetőségekről.

2. lépés

előzetes vizsgálatok

A műtéti időpont egyeztetését követően a műtétet megelőző két hétben kerül sor az altatóorvosi, vércsoport- és laborvizsgálatok elvégzésére, EKG elkészítésére.

3. lépés

a műtét napja

A páciens a műtét napján előre egyeztetett időpontban, éhgyomorral fekszik be osztályunkra. Az osztályos felvételt követően a esetleges trombózis kivédésére vérhigító injekciót és kompressziós harisnyát kap a beteg, majd a sebésszel történő személyes konzultáció során kerül sor a beleegyező nyilatkozat ismertetésére és aláírására.

4. lépés

a műtét

A műtét altatásban történik. A húgyhólyagba húgycsőkatétert vezetünk. A külső húgycsőnyílástól 1,5 cm-re a hüvelynyálkahártyán kb. 2 cm-es metszést ejtünk. Kétoldalt a nyálkahártya alatt alagutat képezünk a szeméremcsont belső felszínéig. A csikló magasságában a lágyrész-hajlatban kétoldalon szúrt sebet ejtünk (kb. 5mm). Speciális helikális tűbe fűzzük az anti-inkontinencia-szalagot és a képzett alagúton vezetve az elfedett nyíláson (foramen obturatorium) átszúrva a bőrig vezetjük, és a metszett sebeken kihúzzuk mindkét oldalon. A szalagot kisimítva a húgycső alá fektetjük, a feszességét beállítjuk. A hüvely nyálkahártyáját felszívódó öltésekkel zárjuk. A bőr magassága alatt a maradék szalagot levágjuk, a szúrt sebeket nem zárjuk. A szalagot az anyagban található mikrokampók rögzítik. Ez teszi lehetővé a minimál invazív beavatkozást, nem kell öltésekkel nagy feltárásból a csonthártyához rögzíteni az implantátumot. A szúrt sebekre fedőkötést helyezünk.

5. lépés

műtét után

A műtétet követően 12-16 órán át nyújtott lábbal háton fekve kell feküdni a páciensnek. Ez alatt a szalag megkapaszkodik a szervezetben az előre beállított feszességgel. Ha a műtét során a hüvelybe tampont helyezünk (jellemzően szivárgó vérzés esetén), azt este eltávolítjuk. A fekvésből eredő kellemetlenségeket fájdalomcsillapítók adásával kezeljük. A katétert a műtét másnapján reggel eltávolítjuk, ekkor kelhet ki az ágyból páciensünk. Az első vizelést követően otthonába távozhat.

6. lépés

utókezelés

Varratszedés nem szükséges, a hüvely nyálkahártyáját felszívódó varratokkal zárjuk, melyek a műtétet követő 14-18 nap között „kieshetnek”, a fehérneműben vagy a betétben jól láthatóak, a gyógyulást nem befolyásolják. A műtétet követően 4 hétig 5 kg-nál nagyobb súly emelése tilos, a szalag esetleges megcsúszása megelőzendő. Kontroll panasz esetén azonnal, egyébként a megbeszélt időpontokban, illetve a műtétet követő 6. héten van.

Lehetséges szövődmények

Lehetséges műtéti szövődmények: utóvérzés, vérömleny kialakulása, húgyhólyag sérülése, vesevezeték sérülése, sebfertőzés (bizonyos esetekben az implantátum kilökődéséhez is vezethet), bőrszéli elhalás, vizelet-elakadás, húgyúti fertőzés, melyek a legnagyobb gondosság ellenére is előfordulhatnak, bár valószínűsége csekély, és időben észlelve a várt műtéti eredményt nem befolyásolja. A műtétet követően jelentkező fekvés miatti deréktáji fájdalom egyénenként változó mértékű, fájdalomcsillapítók adásával jellemzően uralható. A katéter eltávolítását követően a húgycső körüli duzzanat miatt a vizelet 5%-ban nem indul meg, azt katéter visszahelyezéssel és pár napig való viselésével gyógyítjuk. Lehetséges késői szövődmény: a háló kilökődése (1%), vérzés (2%), vizeletcsepegés ismételt kiújulása korai stádiumban (5%) vagy 3 év után (15%), húgyúti fertőzés (18%), hüvelyi hegesedés (2%), fájdalmas közösülés (3%), vizeletelakadás (1%).